A makaó kártyajáték célja, hogy egy asztaltársaságban a neked osztott lapok fogyjanak el elsőnek. Ezt úgy tudod elérni, hogy a játék során azonos színű (piros-zöld-tök-makk) vagy rangú (számok és figurák) lapokkal ütöd a társaid lapjait, illetve további lapok felvételére kényszeríted őket. A sikeres játékhoz fontos jegyezni az ütött lapokat és figyelemmel kísérni, hogy a társainknak hány lapja maradt.
Az osztás
Na de ne szaladjunk még ennyire előre! Először is legyen szó az osztásról. A makaóban az osztás hagyományos módon, balkéz felől halad körbe. Mindenki öt lapot kap (ez történhet két szakaszban, hármas és kettes csomagban is). Az osztó ezután a maradék felső lapját felcsapja, és középre helyezi, a paklit pedig egyben, lapokkal lefelé mellé (ez lesz a talon vagy a húzópakli). A felcsapott kártya lesz a játék kezdőlapja. A játékosok már az óramutató járásával ellenkező irányban, tehát jobb kéz felé haladva kerülnek sorra!
Színre szín, számra szám
A talonból kell majd húznia annak a játékosnak, aki passzol, vagyis az emelt lapra nem tud lapot tenni (ezzel persze a lapjai száma nő), de a húzott lapot csak a következő körben használhatja majd fel. Az ütés ilyenkor az utána következő játékos feladata lesz, aki szintén passzolhat, de akkor szintén húznia kell a talonból. Ha a talon elfogy, a dobópaklit össze lehet keverni és húzhatóvá lehet tenni.
Aki az emelt lapot sikeresen ütötte, az sikeresen megszabadult egy lapjától, amit aztán a következő játékosnak kell ugyanúgy szín vagy rang szerint ütnie, és ez így halad tovább, amíg csak valakinek el nem fogynak a kézben lévő lapjai!
Egy ugyanabban a körben több egyenrangú kártyát is letehet, de ennek feltétele, hogy az első letett lapjának színben egyeznie kell a dobópakli legfelső lapjával.
Ha egy játékos az utolsó előtti lapját helyezi le, be kell mondania, hogy “makaó”, különben öt büntetőlapot kell húznia!
Néhol az utolsó lap letevését a “kakaó” szó bemondásával kell megerősíteni. A a játékos ezt elmulasztja, szintén öt húzott lap lesz a jutalma.
A körök végeztével a végső győztest a makaóban többféleképpen is számolhatjuk. Összegezni lehet a játékosok megmaradt lapjait, és azt fel lehet írni pontokként a győztes játékosnak. Számon lehet tartani kézben maradt lapok pontértékét is, ahol a számos lapok egy, a figurások kettő, a VII-esek pedig négy pontot érnek.
A különleges lapok
Ha ez netán eddig túl egyszerűnek tűnt, nos, a különleges képességekkel felruházott lapok színt és fontos taktikai elemet hoznak a makaóba! A makaóban nincs egyetlen adu lap, van viszont több minden más. A különleges lapok mivolta és funkciója sajnos nincs kőbe vésve, több változat is forog, ezért a társaságnak a pontos szabályokról érdemes előre megegyeznie.
A hetes
A VII-esek igazi szivatós, és egyben a legértékesebb spéci lapok. Ha sikerül szín alapján egy hetest tenned a dobópaklira, akkor arra kényszeríted a következő játékost, hogy két lapot vegyen fel a húzópakliból. Ezt ő úgy tudja kivédeni, ha szintén hetest rak, ekkor a rákövetkező játékost már négy lap húzása terheli, amit szintén csak hetes rakásával tud kivédeni. A legnagyobb húzatható lapszám így nyolc.
Az ász
Ászt bármire rá lehet tenni, és ilyenkor az ászt rakó játékos új színt kérhet az utána következő játékostól. Az ászra ilyenkor egy másik ászt is lehet tenni (“közbecsapás”), és az azzal élő játékos maga is színt kérhet a többiektől.
Egy másik változat, hogy az ásszal a kimaradásra kényszerítjük a körben a következő játékost. Ilyenkor a kimaradó játékosnak nem kell húznia is. A kimaradást egy másik ásszal védeni is lehet. Ha nem tud védeni, a rákövetkező játékos tehet ászt vagy az ásszal egyező színű lapot.
A felső
A felső lapoknak általában ugyanaz a színkérős funkciója, mint az első verzióban az ásznak. Ha az ász a színkérős lap, a felső lesz a bármire rátehető és a következő játékost kimaradásra kényszerítő lap.
Színkérős felsőnél, ha a játékosok abban megegyeznek, a színkérés bemondásra (“körön át”) nemcsak a következő játékosra vonatkozik, hanem egy teljes körön át érvényben marad. A körön át színkérés másik felsővel akkor hárítható, ha az színben illik az előző felsőt megelőző laphoz.
A király
A királlyal ütő játékos nem színt, hanem számot vagy rangot kérhet. Királyra éppúgy lehet másik kártyával közbecsapni.
Másik változat a királyra, amikor egy ilyen lap lerakása után a játékos “rangot” kér: IX-est, X-est, felsőt vagy ászt. A királyra kérést a következő játékos egy másik királlyal érvénytelenítheti. Az első különleges lap, a VII-es is kérhető királlyal, de csak akkor, ha a játékosnak a királyon felül már csak egy lapja van!
Az alsó
Fontos, hogy ha az alsó lapoknak van különleges funkciója, akkor a királynak nincs!
A szín alapján letett alsóval szintén számozott lapokat (VII-től X-ig), vagy figurás lapokat is kérhetsz. Aki ezt a kérést alsóval védi, az kérhet más lapokat, vagy akár újabb alsót is.
Ha a társaság abban megegyezik, további érdekes részszabályokat is be lehet vezetni. A makaót úgy is játsszák, hogy egy játékos utolsó letett lapja egy VII-essel még visszahívható. Máshol alsóval csak figurát lehet kérni, számot pedig IX-essel.
A több lapból álló francia kártyás játékban külön funkciója lehet még a négyes lapoknak (megfordul a menetirány). A francia kettes funkciója a magyar VII-esnek, a hármas a passzoltató ászénak felel meg.
Ezek voltak a makaó kártyajáték játékszabályai! Reméljük semmi nem maradt ki. A makaó nem tartozik a tipikus 
